Emlékszem, dolgoztunk 3-4 éve egy kis vidéki városban.
Óvoda volt mellettünk. Gyermekek zsivajai töltötték be a körülöttünk lévő monoton-ipari zajokat.
Mi cukkoltuk őket, hogy: NINCS IS TÉLAPÓ!!!
Valahogy elveszett a hit a gyermekekben, egy kisstílű vallásként kellene beadni ezeket a meséket, hogy álomvilágban éljenek, ne találják meg a valóságot, hanem hunyjanak szemet fölötte...
Ha felnőnek, akkor bizonyára nem fog nékik tetszeni-e felnőtteknek lévő világ...