A szememben az angyalok, valami természetfeletti lények, kik taglalják a világ negatívumat. Nem vagyok vallásos, bár néha-néha elgondolkodom a "világbavetett hitemben...?"
Nos, ez a blog nem erről szól, hanem az 'ugymond emberi összetartásról, s szeretetről.
Járok erre-arra. Kerékpárral. Ugye az egézséges életmód. /Kocsmáról-kocsmára:)/
Szóval látom, hogy a helybéli állomás környékén van egy csoportulás.
Bizonyára nem kormányellenes demonstrálók-rettenek meg.
De látom a jókedvű csapatot, s kerékpárom kormánya mögül odaordítok egy vidám üvöltést:
/VÍÍÍ!!!/ /ez egyébként utánozhatatlan...
Nos akkor láttam meg az önkifejezés formáját, mit-e társadalmi létben, s szocializálódásban ritkán látni...
Visszaköszöntek, valamint a megnyilvánulásom eltették valahová, hogy ők is szeretnének így élni, leszarva /sic/ a moderált téziseket, a kizökkent világot.
Egy kicsit jobbat alszok...
