Bementünk a muterhoz a szentesi kórházba...

Beszélgettünk vele, etc etc..

Mellette egy kedélyes fazon ült, ki fellendítette hozzátartozója lelkivilágát.

Beszélt, beszélt, majd elköszönt.

Mellette volt egy néni. Infúzión.

Szeretettel nézett a világba....

A szomszédos bácsi elköszönt, s mi el voltunk foglalva a mamával.

Jönnek a látogatók:

Nincs nővér!!!! Ez nem lélegzik!!!!

Elkezdett egy hozzátartozó sírni...

Nincs levegő!!!!

meghalt...

Jön az orvos...

Mindenki menjen ki....

Erre nincs szó, csak a csend...