A mai napon elkezdődött városunk nagy eseménye, a ksztm-i rocktábor.

Kíváncsian vártam-e nemes eseményt, melyet sajna, csak részben éltem meg.

Hát először is a büfé árakról: Duplája, mint a sarki kocsmában, mely a rendezvénytől kb 3 percre van. /Részegeknek 5 :)/

Egyébként ingyenes az egész buli.

Sajna' én csak este 10-re érkeztem meg, s immáron itthon is vagyok...

Kb 250-300 /?/ ember volt lennt, de azt hiszem, hogy jól érezték magukat.

Öregszünk. Már szerény lényemet sem a rockzene összhatásai tartják karban, hanem a beszélgetések, miket a "régnemlátott" barátokkal folytatok. Nagyobb intellektuális orgazmust vált ki egy-egy jó szó, egy elismerés, egy kézfogás, mint valami szubkulturális álarc.

Ez - végülis - nem koncertkritika, ne is kérdezzetek a fellépő együttesekről, nem akarom őket lehúzni, sőt felmagasztalni sem.

Ilyen jellegű események láncolata csupán az identitásérzetemet vetíti előtérbe...

Jó volt ott lenni ezen a 2 órán át...

Tanultam megint valamit - egy-két - odadobott szó, megjegyzés álltal, hogy NONKONFORMISTÁK legyünk, ne aljasodjunk le-e csökevény világba...