Ideje lenne már a szobámat kifesteni...
Most így néz ki... Ugye a háttérben Lenin-bácsi képe lóg, mellette Vlad Tepes, a két kedvencem. Elég rossz a kép, elhagytam a digitális fényképezőgépemet, de a mobil is megteszi...
Kb 10.-e után kapok egy kis pénzt, hogy kifessem nagyrabecsült pecómat.
8-10 év után ráfér...
Tervek vannak, szeretem a "pecsmegelős" munkákat, főleg akkor, ha a házigazda nem szól rám, hogy hol vagyok, még szárad:)
A mennykóra egy angol-zászlót szeretnék festeni, az oldalfalra pedig egy iránytűt.
Csak a csillárt is arrébb kell raknom, hogy mutasson, de minden pénzbe kerül...
A mester nem, mert az én vagyok. Dehát itatni is kell a mestert, hogy kellőképpen elvégezze szakmai tevékenységét.
Majd kap egy kis meggybort. Ha nem halad akkor kirúgom!!!
/Ezek már a skrizofénia tünetei.../
Már lassan elkezdek kipakolni. Nálam ez egy tortúra. Van kb 800, vagy 1000 könyvem, félve veszem le a polcról, bele-beléjük olvasgatok. Minden könyv, a beléjük rejtett levelek, fényképek régi Énemet tükrözik.
Hogy mi-mindent fogok találni, én is kíváncsi vagyok rá, lehet, hogy megtalálom az optimizmust, a MARADANDÓT?
Nem hiszek benne, bár ez egy nosztalgikus kaland lesz számomra...
