Hát, igen, előtörnek bennem a régi versek, emlékek.
No, nem voltam jártas az alliteráció mezsgyéjében, mint Babits Mihály:
Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem...
Megittuk ugye a Bolond Barát Borait...
Ugye ismerős?
Maradandót úgysem birok alkotni e művészeti, irodalmi ösvényen, de próbáltam ifjúkori, bohém-absztrakt időmben...
Abnormális Barrikád Cella
Anyád alatt,
Buzi bunkó
Céda célú
Dilis dühöng.
Elvetemült emberek,
Faszfej forr
Geci gondolataitokban.
Hülye hárpia,
Idióta idegen:
Juhfej játszik
Kurva kuplerájotokban!
Lófasz lebeg
Marha módra
Normálatlan némberek!
Ostoba ondó!
Paraszt pina
Rohad rád!
Siralmas sikoly.
Tahó talpán
Undok undor.
Vízfejű vagy:
Zavarodott zajongó!
