No, igen szaladgálunk a közönyben, a semmittevésben...
Keressük a kiutat, keressük azt, hogy, hogyan éljünk...
Nincs kiút, csak marad a hétköznapok iránti vágyakozás, s mindaz, mi ami éltet, a magány, de ez jó...
Hátulütői vagyunk e depresszív világnak. Mosolygunk önmagunkon - cinikusok vagyunk; s nem hiába...
Egy gondolat...
2009.12.28. 22:44 vendetta
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://klonozott.blog.hu/api/trackback/id/tr461629422
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
